Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

Jövőnk a tudományos együttműködés kezében van: a kullancsok és szúnyogok népességének változása járványtani veszélyt jelent

2019. augusztus 28. - enigma.enigmaticus

image42_2.jpgA változó éghajlatnak és a növekvő kereskedelmi forgalomnak köszönhetően társadalmunk új ökológiai kihívásokkal szembesül: az urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez. Ebből kifolyólag a nyár folyamán többször észlelt szúnyoginvázió komoly közegészségügyi fenyegetést jelentett mindannyiunk számára. Az őszi kirándulószezon előtt állva hamarosan számolnunk kell majd a kullancsok jelentette fertőzésveszéllyel is, amely szintén érzékelhetően növekedett az utóbbi években.

A helyzetkép áttekintését és a kihívások ökológiai alapokon történő kezelését sürgeti az MTA Ökológiai Kutatóközpont, amely tudományos szakmai napot szervez Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről címmel a téma hazai szakértőinek részvételével. A rendezvény fő célja, hogy

  1. az érintett tudományterületeket összefogásra bírja,
  2. a társadalom objektív tájékoztatását elősegítse,
  • megfogalmazza a hatékony és környezetbarát védekezési stratégiák alapjául szolgáló koncepciókat.

Az elmúlt hónapokban igen nagy figyelem irányult a csípőszúnyogok és kullancsok által terjesztett lehetséges betegségekre, amelyek egyre növekvő köz- és állategészségügyi fenyegetettséget jelentenek a fokozódó klímaváltozással. Az utóbbi évtizedben megváltozott számos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége Magyarországon, sőt új, egzotikus országokból származó inváziós fajok is megjelentek a magyar faunában. Mivel a csípőszúnyogok és kullancsok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani veszélyt jelent. A szúnyogokat tekintve, a hazánkban őshonos fajok alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, mint például a malária, a Nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, Chikungunya-vírus. Az inváziós fajoknak köszönhetően nem zárható ki továbbá a Dengue-vírus, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus általi fenyegetettség erősödése sem. A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, de felelősek a kullancs encephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusának, számos más vírus, baktérium és egysejtű parazita terjesztésért is. Az új fajoknak köszönhetően számolnunk kell egy új betegség, a magas halálozási rátát okozó Krími-kongói vérzéses láz megjelenésével is. Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de házi- és haszonállataink nagyrészét is.

A fenyegetettség adott, de pontos járványtani előrejelzések a megfelelő tudományos adatok hiányában jelenleg nem tehetők. Célzott vizsgálatokok szükségesek az őshonos vektorfajok behurcolt kórokozókra való fogékonyságáról, az inváziós fajok hazai táplálékhálózatba történő beilleszkedéséről, és az új kórokozó fajok genetikai változatairól (törzseiről), amelyekkel majd szembe kell néznünk. Elengedhetetlen a fenyegető kórokozó fajok, a közvetítő vérszívók és gerinces gazdafajaik földrajzi elterjedésének, mennyiségi viszonyainak továbbá genetikai jellemzőiknek monitorozása.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja mindezen adatok előállításához szükséges vizsgálatok és monitoring elvégzését javasolja, egy új koncepció mentén történő, az egész ország területére kiterjedő védekezéshez, a különböző tudományos diszciplínák (ökológia, taxonómia, virológia, genetika, epidemiológia és evolúcióbiológia) összefogásával. A tudományterületek közti együttműködés mellett, a javasolt új védekezési stratégia kulcseleme a biológiai alapokon történő, célzott gyérítési programok előtérbe kerülése a kémiai gyérítéssel szemben, és a lakosság tájékoztatása és bevonása a védekezési programba.

Ezen kezdeményezések elősegítésére az MTA Ökológiai Kutatóközpont a Magyarországon a közelmúltban megjelent potenciálisan betegségterjesztő szúnyogok és kullancsok helyzetének összefoglalására egy szakmai napot szervez 2019. augusztus 26-án az MTA Székházban, érintve a téma tudományos és gyakorlati oldalát is.

 

A változó éghajlatnak és a globalizáció folyamatainak köszönhetően társadalmunk új ökológiai kihívásokkal szembesül. Általánosan elfogadott koncepció, hogy a melegedő és urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez. A valóságban a helyzet azonban sokkal összetettebb, és nem lehet minden kórokozóra és az őket terjesztő ízeltlábúra ugyanazokat a szabályokat kiterjeszteni; gyakorlatilag az „ördög a részletekben bújik”. Egy potenciális veszély még nem feltétlenül jelent reális veszélyt, így a vaklárma elkerüléséhez és bármilyen hatékony védekezési stratégia kidolgozásához szükség van az előállt ökológiai helyzetet feltérképezésére minden kórokozó és ízeltlábú kapcsán. Az esetek dokumentációja, felismerése, monitorozása és az ezt követő cselekvés, az ún. DAMA protokoll (Document, Assess, Monitor, Act) alkalmazása elengedhetetlen a hatékony járványügyi megelőzés megvalósításához. Ez egy olyan tudományos küldetés mely az érintett diszciplinák összefogását teszik szükségessé.

Ezzel a fő motívációval szervezte az MTA Ökológiai Kutatóközpont a mai, a „Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről” címmel fémjelzett szakmai napot. A rendezvényre 16 előadást terveztünk, melyek megtartására 8 hazai kutatóműhely nemzetközileg elismert hazai képviselőit kértük fel, de sajnos az adott keretek között nem tudtunk minden érintettet meghívni. Az előadásokat 3 fő témakörbe rendeztük, és ezek mentén tárgyaltuk a szúnyogokkal, kullancsokkal és az általuk terjesztett betegségekkel kapcsolatos aktuális kérdéseket ökológiai, virológiai, állatorvosi és evolúcióbiológiai szempontok szerint. Az eseményre nagy volt az érdeklődés, de a korlátok miatt csak 110 regisztrált résztvevőt tudtunk beengedni. A hallgatóságban jelen volt több potenciális tudományos partner és érdekkepviselet (így például a Nemzeti Népegészségügyi Központ, több egyetem, kórház és nemzeti park képviselője, Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetsége és más irtással foglalkozó szervezet, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). A résztvevők érdekes és konstruktív kérdéseket tettek fel, melyek nagymértékben hozzájárultak a szakmai színvonalhoz és a széleslátókörű gondolkodáshoz.

A következőkben próbálok egy átfogó összefoglalót adni az egyes témakban elhangzottakról, de kérem a részletekkel kapcsolatban tanulmányozzák a programfüzetet és a felmerülő specifikusabb kérdésekkel a témában szakértő  előadokat kérdezzék!

A szúnyogos blokkban beszámolókat hallhattunk a hazai csípőszúnyogfauna állományfelmérésének eredményiről rávilágítva a fajösszetételben és egyedsűrűségben megmutatkozó hosszú- és rövidtávú trendekre. Az utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy az elmúlt évtizedben három új, Ázsiából származó, inváziós faj telepedett meg hazánkban. Az előadásokban fontos részleteket hallhattunk az inváziós szúnyogokat célzó vizsgálatokról, melyek kitérnek a fajok fenológiájára, terjedési dinamikájára, viselkedésére, valamint az általuk hordozott kórokozók azonosítására. A prezentációk módszertani kérdéseket is érintettek, felvetve a tenyészőhely-térképezés és a gyors de megbízható faunisztikai monitorozás szükségességét, melyekben sokat segíthet az innovatív technológia és a lakossággal történő hatékony kommunikáció egyaránt. Szó esett a szúnyogirtás ökológiai hátteréről, több előadó  rámutatott a nagymértékben alkalmazott kémiai irtás környezetkárosítő hatásaira és az ökoszisztéma szolgáltatásokat fenyegető veszélyekre.

A kullancsokkal foglalkozó részben a szúnyogok tárgylásánál is használt szemléletet követtük, és elsősorban a kullacsfauna állomanyában és az általuk hordozott kórokozók fajösszetételében megmutatkozó változásokra fókuszáltak az előadók. Hallhattunk példákat arra, hogy miként kerülhet be új kullancsfaj Magyarországra, és ezek megjelenésével és esetleges megtelepedésével milyen járványügyi veszélyeknek lehetünk kitéve. Hazánkban két inváziós kullancsfajjal kell számolnunk, melyeknek monitorozása és kórokozókkal való fertőzőttségének megállapítása sürgető feladat. Az újabb taxonómiai vizsgálatok alapján bizonyítható egyes kórokozók új gazdafajban történő előfordulása hazánkban. Felmerült a kullancsok nagyvárosokban történő mintázásának fontossága, mert ezeken az élőhelyeken az emberek, kullancsok és azok városi gazdaállatai (énekesmadarak, sünök, rágcsálók) egymáshoz közel élnek, ami specifikus ökológiai kapcsolatokat és járványügyi helyzetet generálhat. A kullancsállomány kontrollálásával kapcsolatban kiemelendő, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, a növényzet permetezésével kullancsot irtani jelenleg illegális. Ezért védekezési stratégiának a többlépcsős egyéni módszerek alkalmazása javasolható (zárt ruházat viselete, kullancs azonnali eltávolítása, kullancsencephalitis elleni védőoltás).

Az új betegségekket tárgyaló előadássorozat a legfenyegetőbb kórokozókat vette górcső alá. A Krími-kongói vérzéses lázat egy kullancsok által terjesztett vírus okozza, de hazai előfordulása még nem volt bizonyított. Több rágcsáló fajból származó minta modern molekuláris módszerekkel történő elemzése viszont arra utal, hogy a kórokozó endemikus fókuszai jelen lehetnek az országban. A Nyugat-nílusi lázas esetek ugrásszerű növekedése az elmúlt pár évben egy aktuális közegészségügyi probléma, így elengedhetetlen a kórókozó folyamatos virológiai vizsgálata. Az idevonatkozó kutatások arra utalnak, hogy egyszerre többféle Nyugat-nílusi törzs van jelen régiónkban, és ezen variánsok különböző mértékű jelenléte okozhat fellángolás-szerű járványokat különböző években. Az Usutu vírust 2005 óta ismerjük hazai madarakból, 2018-ban már magyarországi emberi fertőzést is detektáltak. Ezesetben járványról még nem beszélhetünk, de a megelőzés érdekében a vírus terjedését követő komplex monitoring rendszer kialakítására és a járványok mozgatórugóinak megismerését szolgáló ökológiai, járványtani és virológiai kutatásokra nagy szükség lesz a jövőben. A maláriát ugyan 1959-ben sikerült kiírtani Magyarszágról, de a klímaváltozás és fokozódó globalizáció tükrében újból felmerül a malária-veszély kérdése. A epidemológiai adatok arra mutatnak, hogy itthon egy újabb maláriajárvány megjelenésére igen kicsi az esély, de más európai országban kialakulhatnak olyan időjárási, higiéniás és demográfiai viszonyok, amelyek lokálisan nagyobb rizikót eredményezhet. A bőr- és szívférgességet okozó Dirofilaria fonálférgek csípőszónyogokkal történő terjedése köz- és állategészségügyi problémát is okoz. Az előbbi faj 1998 óta van jelen a hazai kutyaállományban, ma az egyedek 20%-a érintett, sőt a kórokozó a 2000-től emberben is jelen van. Az utóbbi fajt 2007-ben detektálták  Magyarországon. Az általa okozott szívférgesség gyógykezelése számos nehézséggel jár, és nemcsak a kutyákat, de más háziállatokat is veszélyeztet. Összességében a különböző kórokozóktól származó adatok arra utalnak, hogy a járványtani helyzet igen összetett és az új betegségek kialakulásának lehetősége minden esetben más tényezőktől függ. Néha azt tapasztaljuk, hogy a vektorfajok terjedésével nem jelennek meg az általuk potenciálisan terjesztett új kórokozók. Máskor viszont az új vektorfajok nélkül, a nálunk őshonos vérszívók kezdenek el új kórokozókat terjeszetni. Ezért elengedhetetlen, hogy minden helyzetet külön és megfelelő részletességgel kezeljük.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr6515025986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.