Közérdeklődésre számot tartó témák Internetes magazinja

EuroAstra Internet Magazin

Lenne egy kérésem....

2019. június 20. - EuroAstra

galeria_6335.JPGLenne egy kérésem, ne tessék engem ijesztgetni. Hosszú és tartalmas életem során már annyiszor ijesztgettek. Például a harmadik világháború rémével, amikor a vas és az acél országában laktam. „Új tűzkohót szít a tőkés nyugat, új háborúra uszít, bujtogat.” Még szerencse, hogy nem merték kirobbantani. Bizonyára rájöttek arra, amit mi már tudtunk,  hogy „a béketábor legyőzhetetlen”.

Ne tessék engem ijesztgetni. Jön a klímakatasztrófa, üvegház hatás, a légkör hőmérsékletének emelkedése. Egy fok, két fok, aztán ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg? Bűnösök a gépjárművel, erőművek. Kérem, ezután kerékpárral járok a munkahelyemre. Vagy omnibusszal. Vagy zöldrendszámos elektromos autóval. És csak atom- vagy vízerőműből gerjesztett áramot használok. De hiszen ezek ellen dühödten tiltakoznak sokan. Csernobil, Fukushima, a vízerőművekről nem is beszélve. Azokat a nép leszavazta.

Aztán itt van az állattartás. A legújabb kutatások szerint ez a fő oka a klímaváltozásnak. Kérem, ezután ritkábban eszem húst. Tudatosan táplálkozom. Öntudatosan. Csak valódi élelmiszereket eszem. Hidegen sajtolt növényi olajokkal főzök. Nem sózom az ételt, nem eszem cukrot. Nyers gyümölcsöt és tömény antioxidánst rágcsálok. Barnakenyeret és zabpelyhet falok. No tartósítószer, no színezék, no ízfokozó! Ha megromlik az étel, csúnya a színe, íztelen, akkor sem. Nem én!

Nem szedek antibiotikumot. Alexander Fleming és a hozzá hasonló kóklerek csak a gyógyszergyárakat gazdagították. De ehhez nem adom a pénzem. Hosszú séták, mély lélegzés a friss levegőn, hideg-meleg fürdő, borogatás, ez lesz az én világom. De mit tegyek az ivóvízzel? A jóslat szerint egyre fogy a Föld édesvízkészlete. Elapadnak a kutak. A tengervíz sós, nem iható. Takarékoskodnunk kell az ivóvízzel. Jó, majd iszom sört.

Szelektíven gyűjtöm a szemetet. De mi van a műanyaggal? Hát kérem az egy istencsapása. Polietilén zacskóba csomagolnak mindent, végül a szemétbe kerül. Lebomlási ideje százötvenezer év. Kinek van annyi ideje? Vászonzacskót viszek a boltba, abba rakom a megvásárolt korszerű élelmiszert. Azért lenne egy kérdésem is. Ha annyira káros a polietilén tasak, akkor miért gyártanak belőle annyit? Várom az illetékes válaszát.

Szóval lenne egy kérésem, ne tessék engem ijesztgetni. Van nekem éppen elég bajom. De ha esetleg szépen kérnek valamire, akkor meggondolom a dolgot.

 

Láng Róbert.

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr3214902260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása