A film a 2018-as Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, ahol a fesztivál történetének első román fődíjas filmje lett. A Kristály Glóbusz mellett Europa Cinema Label díjjal is jutalmazták. Románia a „Bánom is én, ha elítél az utókor"-t nevezi a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjának versengésére.
„Bánom is én, ha elítél az utókor.”
Ezzel a mondattal vette kezdetét a keleti fronton zajló etnikai tisztogatás, amiről 1941 nyarán a Minisztertanácsban hoztak döntést. A film kísérletet tesz arra, hogy megvilágítsa az Antonescu-idézet hátterét és elősegítse a történelmi múlttal való szembenézést. A próbák során múlt és jelen, fikció és valóság keveredik, ősi hiedelmek elevenednek meg, régi sebek szakadnak föl, és a politika is szeretné az egészet betiltani. Radu Jude „Bánom is én, ha elítél az utókor” című filmje egy groteszk, ám járható utat mutat a társadalmi méretű történelmi szembenézésre.
Hannah Arendt, Odesszai mészárlás, 1941, archív felvételek, antiszemita viccek, korhű lőfegyverek, Antonescu-idézetek. A fiatal rendezőnő, Mariana mindezt szeretné belesűríteni új, dramatizált, történelmi tablójába. A rendezés mellett a magánéletben is nehézségekkel kell megküzdenie, de mindkét területen helyt áll és nem enged az igazából.
Rendező: Radu Jude
Forgatókönyv: Radu Jude
Szereplők: Ioana Iacob, Alexandru Dabija, Alex Bogdan, Ilincha Manolache
Korhatár besorolás: 16E
Tervezett bemutató: 2019. január 24.
Forgalmazza a magyarhangya
“A Bánom is én… nem csak egy holokauszt film, ami a román nemzet felelősségével foglalkozik; hanem a napjainkban burjánzó rasszizmusról és antiszemitizmusról is szól. Még azoknak is releváns tud lenni, akik nem érdeklődnek a történelem vagy a társadalomtudományok iránt, mivel feltárja a posztigazság utáni állapotokat, az “ Én jobban tudom” mentalitást, ami kizárja az egészséges vitákat. A karaktereket látva - akik meg van győződve saját igazukról - világossá válik, hogy mennyire sújtja a populizmus, az illiberlaizmus a volt kommunista országokat, ahol az ‘igazság’ egy félrevezető konstrukció.” - (Cineuropa)
Radu Jude - rendező és forgatókönyvíró (1977) 2003-ban szerzett diplomát a filmkészítő tanszéken a Média Egyetemen, majd rendezőasszisztensként tevékenykedett. Rövidfilmjei közül a The Tube with a Hat (2006) (számos díjat nyert olyan fesztiválokon, mint a Sundance, San Francisco, Los Angeles, Uppsala stb. ); az Alexandra (2007) (versenyben volt a Clermont-Ferrand Filmfesztiválon, díjat nyert az Oberhausen Filmfesztiválon) jelentősek, ezenkívül több mint 150 reklámfilmet is készített. Az első nagyjátékfilmje A legboldogabb lány a világon (2009) megnyerte a Sundance NHK/Nemzetközi Filmkészítők Díját, a Hubert Bals támogatást; és a CICAE Zsűri elismerő oklevelét is megkapta a Berlinale Forumon. Több mint 50 nemzetközi fesztivál válogatta be a programjába, többek között Toronto, Thessaloniki, Szarajevó és London. A filmet Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Spanyolországban is játszották a mozik.
A Mindenki a mennybe megy (2012) a második nagyjátékfilmje a Berlinale-Forumon debütált és megkapta a Szarajevó Szíve díjat, a Namuri Nemzetközi Filmfesztivál Bayard d’Or-díját legjobb film és legjobb színész kategóriában, a CinEast Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját (Grand Prix) és beválasztották több mint 30 filmfesztiválra. Játszották a mozikban Franciaországban, Magyarországon és Hollandiában. A 2013-as Shadow of a Cloud és a 2014-es It Can Pass Through the Wall c. filmjeit beválogatták Cannesba – a Quinziane des Realiteurs szekciójába. Utóbbit különdíjjal jutalmazták.
A harmadik nagyjátékfilmje az Aferim! a legjobb rendező Ezüst Medve-díját nyerte el a 65. Berlinalen; a legjobb filmnek járó díjat az IndieLisboan nyerte el, valamint a FIPRESCI-díjat a Jameson Nemzetközi Filmfesztiválon. Közönségdíjat a LET’s CEE Filmfesztiválon és a legjobb operatőrnek járó díjat a Namuri Nemzetközi Filmfesztiválon kapott.
A Temesvári Nemzeti Színház számára rendezte első színházi adaptációját 2016-ban: Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból c. művét vitte színpadra. 2016 novemberében debütált Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket c. művének színházi adaptációjával.
A negyedik nagyjátékfilmje a Scarred Hearts 2016-ban Locarnoban nyerte el a zsűri különdíját, a Nemzetközi Filmklub Szövetség Don Quijote-díját, a legjobb rendezés Ezüst Astor díját, Signis-díjat a legjobb filmért, ADF operatőri díjat a Mar del Plata Nemzetközi Filmfesztiválon és a Haifa Nemzetközi Filmfesztiválon Special Mentiont érdemelt. A film versenyben volt a Szarajevói Filmfesztiválon és bekerült a BFI “Dare” szekciójába.
A The Dead Nation, az első dokufilmes bemutatkozása, ami Locarnoban debütált a Signs of Life Programban és a BFI dokumentumfilmes szekciójába is beválasztották, ezenkívül a film szerepelt a Haifa Nemzetközi Filmfesztiválon, a Namuri Nemzetközi Filmfesztiválon, a Hamptons Filmfesztiválon, a Viennalen, az Astra Nemzetközi Filmfesztiválon és a holland IDFA-n.
A „Bánom is én, ha elítél az utókor.” (hatodik nagyjátékfilmje) világpremierje a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon volt.
„Radu Jude legújabb filmjét azért karoltuk fel, és szeretnénk eljuttatni a lehető legtöbb nézőhöz, mert szerintünk kiemelten fontos mű egy olyan megosztott társadalom számára, mint a román, vagy éppen a magyar. A “Bánom is én, ha elítél az utókor” nem csak párbeszédet indukál, hanem meg is mutatja, miként lehet szembenézni történelmi traumáinkkal úgy, hogy minden fél meghallgattatik és minden érvnek helye van. A társadalmi párbeszéd pedig elengedhetetlen, hogy propagandával ne lehessen többé gyűlöletet kelteni, és hogy meg ne ismétlődhessenek azon barbár események, (Odessa, Kamenyec Podolszkij, stb.) amelyek a XX. század legirtózatosabb katasztrófájához vezettek.” (magyarhangya)
Lantai József
