Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

euroastra internet magazin

Leláncolt Prométheusz - a Katona József Színház Sufnijában

2018. december 30. - enigma.enigmaticus

lelancolt_p.jpgAiszkhülosz (Kr. e. 525-456), athéni polgár idejében – Periklész kora – a drámai trilógiákat és komédiákat a szentélyek papjai adták elő ünnepi alkalmakkor, tehát három estén át. Közülük Euripidésztől és Szophoklésztől is néhány mű fennmaradt, a többi a bizánci fennhatóság alatt megsemmisült Egyesek később Egyiptomból kerültek elő. A görög tragédia megteremtőjének az utókor Aiszkhüloszt tartja. Nyomokban tartalmaz kórust, de inkább párbeszédet, azaz drámai dialógusokat. Valamennyi az istenek mítoszaiból táplálkozik Homéroszig. Irodalomkutatók valószínűsítik, hogy a Leláncolt Prométheusz is egy trilógia középső darabja lehet (a Tűzhozó Prométheusz és a Feloldozott Prométheusz között). Aiszkhülosz apja tehetős földbirtokos volt, tehát fia jó iskolákat látogathatott. Kb. 68 éves korában a marathóni csatában vesztette életét, ezt őrzi a sírfelirata. 93 drámájából mindössze hat maradt fenn, holott 13 ünnepen lett győztes a műveivel Kr. e. 484-től, sőt, Szicíliában is többször bemutatkozott.

 

A történetben Zeusz uralkodásának kezdetén vagyunk, amikor az istenek felosztják maguk között a hatalmat. A teljhatalommal rendelkező főisten nem titkolt célja az emberek elpusztítása és minden szinten a hatalommal való visszaélés. Addig nem ismeri a félelmet, amíg Prométheusz el nem lopja a fényességes égiek tüzét, hogy az emberiséget világossággal és őket életben tartó mesterségekkel ajándékozza meg. Zeusz bosszújában egy pusztában lévő sziklához láncoltatja a lázadót, és állandóan kinövő máját keselyűkkel tépeti szét. Prométheusz szenved, mégis dacol vele, mert sejti, hogy kínjai nem tartanak örökké, egyszer véget érnek, akárcsak Zeusz sátáni uralmának, ő pedig hősként szabadul. Alakját Dér Zsolt kiválóan idézi meg.

 

A többi három remek színész: Bodnár Erika (az Erő és az Ókeániszok kara), Vizi Dávid (Héphaisztosz, Ókeánisz, Hermész képében), valamint a korcsolyacipőben botladozó, Zeusz által elcsábított Tóth Zsófia (tehén, ló) és Józsa Bettina (bögöly, e. h.) szintén több szerepben fordul elő a kerek történet szolgálatában.

Varga Zsófia dramaturg Trencsényi-Waldapfel Imre fordítását használta fel a darabhoz. A rendező, Tarnóczi Jakab (e. h.) bizonyára a legfiatalabb (16 éven felüli) korosztály ízlését akarta kiszolgálni az üvegkalitkába zárt, teljesen meztelen Prométheusz figurájával, holott az ókorban is viseltek ágyékkötőt. A pőreség amúgy a teljes kiszolgáltatottság jelképe. Giliga Ilka jelmezei és díszletei ezek után említésre alig méltóak, Matisz Flóra Lili zenei aláfestése pedig túlzottan hangos, idegesítő. A zavaros képernyőjű televíziós készülékek cipelése nélkül is érthető volna, hogy pusztaságban vagyunk. Kevesebb hanggal és eszközzel legalább ilyen jól érvényesülne Aiszkhülosz sokat sejtető szövege.

 

Senkit sem beszélnék le a ritkán játszott mű élvezetéről! A decemberi bemutató után sorra kerül január 3-án, 4-én, 10-én, 11-én, 19-én és 23-án, aztán február 4-én és 5-én.

 

Dobi Ildikó

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr1814520590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.