Nincs rá időnk és bonyolult elkészíteni – egy friss, országos felmérés szerint jellemzően ezzel indokoljuk azt, hogy többnyire nem azokat az ételeket fogyasztjuk reggelire, amelyeket igazán egészségesnek vélünk. A leginkább egészségesnek tartott gyümölcsök és zöldségek például nincsenek a legkedveltebb reggelifélék között, miközben sokan annak ellenére esznek viszonylag gyakran édes péksüteményeket, hogy tudják, az egészségük szempontjából olyannyira nem ezek jelentik az ideális választást, hogy még a kolbászt és a szalonnát is „többre tartják”.

Az elmélet és a gyakorlat csak ritkán találkozik, ha a honfitársaink reggelizési szokásairól van szó, hiszen bizonyos ételeket jóval többen tartanak egészséges választásnak, mint ahányan rendszeresen fogyasztják azokat. Sokan szeretnénk ugyanakkor egészségesebben reggelizni, de az időhiány közbeszól, ráadásul bonyolultnak is tartjuk az egészségesebb ételek összeállítását, mint a megszokottakét – többek közt ez is kiderül abból a reprezentatív, országos kutatásból*, amely a Kellogg’s megbízásából készült el (A kutatás további, korábban publikált eredményei IDE kattintva érhetők el.).

 A hazánkban a felnőttek körében a legnépszerűbb reggelinek számító szendvicset – tízből hatan ezzel kezdik a napjukat – a fogyasztók nem sorolják a leginkább egészségesnek tartott reggelifélék közé, sőt, csupán a megkérdezettek fele véli egészséges választásnak a szendvicset.

 Épp fordított a helyzet a müzlikkel, gabonapelyhekkel és a zabkásával, hiszen tízből nyolcan egészségesnek tartják ezeket az ételeket, reggelire mégis csak a válaszadók negyede fogyasztja rendszeresen.

A kutatás eredményei között találni ennél is nagyobb ellentmondást: zöldséget, gyümölcsöt csupán a felnőttek ötöde szokott reggelizni, miközben ezeket tízből kilencen tartják egészséges választásnak. Szintén élesen eltér az édes péksütemények megítélése és kedveltsége: ezeket az élelmiszereket a válaszadók negyede fogyasztja rendszeresen, miközben az egészségességre adott osztályzat egy ötös skálán még a hármast sem éri el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egészségesség szempontjából még a zsírosabb reggelik (hentesáru, szalonna, kolbász) is valamivel nagyobb elfogadásnak örvendenek, mint a cukrosak (édes péksütemény, palacsinta).

A fentiekhez képest meglepő lehet, de a megkérdezettek fele – persze saját megítélése szerint - egészséges reggelit fogyaszt. Igaz, majdnem ilyen magas azok aránya is, akik az egészségesség, tudatosság, kiegyensúlyozottság szempontjából közepesnek ítélik meg saját reggelijüket.

A kutatásból az is kiderült, hogy az idősebb korosztályra nem csak az jellemző, hogy az átlagnál rendszeresebben reggelizik, hanem az is, hogy – szintén saját bevallásuk alapján – az ő reggelijük van a leginkább összhangban az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeivel. E téren a nyugdíjasok egy ötös skálán négyesre teljesítenek, szemben a válaszadók 3,55-ös átlagával.

A vizsgálat arra is igyekezett fényt deríteni, hogy miért nem fogyasztjuk gyakrabban az egészségesnek tartott ételeket. A reggelizők fele időhiány miatt nem tud a jelenleginél egészségesebben reggelizni, tízből négyen pedig az egészségesebb ételek bonyolultságát nevezték meg akadályként.

„Nehezen lépünk ki a komfortzónánkból, hajlamosak vagyunk a megszokott ételekkel indítani a napot, holott tudjuk, hogy nem feltétlenül ezek a legegészségesebbek. Örömmel láttuk viszont, hogy a magyar fogyasztók valójában nyitottak az egészséges reggelik iránt és vettük a jelzést, hogy egyszerű, időkímélő megoldásra van szükségük” – mondta Ádám Viktor, a Kellogg’s kutatási specialistája. „A kutatási eredmények is megerősítették azt, hogy jól döntöttünk, amikor a magyar piacon is bevezettük a W.K. Kellogg termékeket, amelyek között a hozzáadott cukor nélkül készülő változatok éppúgy megtalálhatók, mint a chia maggal, mandulával, kókusszal és egyéb superfooddal gazdagított müzlik.”

* Az eNet a Kellogg’s megbízásából 2018 őszén a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek reggelizési szokásait. A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján.