Nem akármilyen mesterről, inkább művészről van szó. 2014-ben készített filmet mutatott be a Vigadó Sinkovits-termében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2018 decemberében. Az alkotó szerény, kedves emberként utálja, ha művész úrnak nevezik, holott Kótai József életműve igenis alkalmat adhatna e megszólításra. A filmet Buglya Sándor rendezte, valamint operatőrként és riporterként is közreműködött benne. A film utáni beszélgetést Kótaival és Buglyával Katona Katalin ötvösművész moderálta.
Az Engedelmeskedve az anyagnak című film főszereplője, Kótai József az MMA rendes tagja, aki 1940-ben született Sopron gyönyörű városában, 16. századi műemlékek között. Korán rajzolni kezdett, mert vonzották a régiségek, például a fertődi Esterházy-kastély kovácsoltvas kapudíszei, puttói. Ezeket is látjuk korai rajzain. 1958-ban felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. 1963-ban egyedül végzett az ötvös-szakon, majd később az Iparművészeti Múzeum külső munkatársa lett. Diploma-munkaként a Citadella új étterme számára készített „korabeli” kancsókat, amelyeket egyetlen lapos darabból „húzott fel” – belülről kikalapálva. Ám ezekre sem az állami műkereskedelem (Képcsarnok Vállalat), sem a vevők nem tartottak igényt. Továbbképzését Kovács Károly fogtechnikusnak köszönhette. 1970-től az éremművészetnek élt. Munkáit pontosság és humor jellemezte.
Külön történet a budavári Csikós-szobor restaurálása Búza Barnával, Tóthfalusi Lászlóval és Pölöskei Józseffel. Mivel Kótai volt közöttük a legkisebb alkat, őt küldték a ló-szobor belsejébe. Bizonyára itt szerezte a hallássérülését. Talán el tudjuk képzelni, milyen hangokat élt át a szobor belsejében, amikor kipótolták a sérüléseit.
1971-ben az Iparművészeti Múzeum fennállásának századik évfordulóján komoly megrendelést kapott: az ezüst veretekkel borított Esterházy-székek felújítását, teljes restaurálását. Kótainak egy kupacnyi megfeketedett, néhány centiméteres darabból kellett újjávarázsolnia a bútorokat. A filmen látható az eredmény: egy-egy sarokdarabból, hajlított széktámla díszéből tökéletesen kikalapálta a favázat teljesen beborító lábakat, karfákat, háttámlákat.
Kótai József tanulmányozta a rekeszzománc művészetét is, bár ez az ötvös-műhelyektől távol áll, mert elképesztő tisztaság kell a zománcozáshoz. Lackner Kristóf, Sopron legrégibb polgármesterének emlékét két éremben is megörökítette. Lackner egykor tudós, diplomata és művész is volt. Kótait éremművészként többször is díjazták a Soproni Biennálén. A Nemzetközi Geofizikai Társaságnak ugyancsak készített nagyszerű érmeket. Megélhetését 1975-től részben a müncheni Handwerksmessén (kézműipari vásáron) eladott munkái jelentették (darabja 700 DM-et ért kelt el!). A vásáron a Műcsarnok Vállalat ingyenes standot kapott. Több templomnak és kegyhelynek készített domborműveket szentekről, de főleg Szent Elégiuszról, a mesterek védőszentjéről – ú.n. viaszvesztéses eljárássaL Nevezetes munka 1978-ból a keresztelő tál. Ezután újabb alkotói szemlélet tanúi lehettünk. Így születtek gyertyatartók, szelencék, egyebek. Azután következtek háromdimenziós kisplasztikái az „időtlen térben”.
1988-1990 közül való jellegzetes alkotás a cipész-cégér és a szegedi Nemzeti Színházat díszítő húsz maszk. Felkérésre készítette a Nemzeti Galériában őrzött Nádor-kripta örökmécsesét, a márianosztrai Emlékkeresztet, 1992-ben a Szent Jobb ereklyetartójának restaurálását és különleges megvilágítását. Munkái közül kiemelkedő a betlehemi ezüstplasztika szépsége. A filmet Kótai József biedermeier bútorokkal és műtárgyakkal berendezett szép otthonában forgatták.
A film utáni beszélgetést Katona Katalin ötvösművész igen szellemesen vezette le, persze ő és a film rendezője, Buglya Sándor is a „művész úr” megszólítást alkalmazták. Megállapították, hogy az efféle kézműves vásárokat érdemes volna folytatni.
Végül szó esett Kótai József keleti szőnyeggyűjteményéről, amelyet 2016-ban a Biksady Galériában a nagyközönség is megismerhetett, valamint magánkiadásban megjelent a Keleti szőnyegek című, csodaszép műértő albuma.
A Ferenczy Noémi-díjas, Magyarország Érdemes Művésze, Kótai József még hozzátette: az ötvös fogyóeszköz. Korábban a MOMÉ-n tanított ötvös szaktörténetet.
Dobi Ildikó
