Szombaton újabb nagyszabású megmozdulások lesznek Párizsban és Franciaország más városaiban, óriási a rendőri készültség, borítékolható, hogy zavargások lesznek. A sárga mellényes mozgalom támogatottsága 70 és 80 százalék közötti a francia polgárok körében. Kevésnek bizonyult a francia kormány keddi bejelentése, miszerint 6 hónappal elhalasztják az üzemanyag-adó bevezetését.
Búcsút mondhatnak a franciák a deficit csökkentésének
Csak a kedden bejelentett halasztás 2,5 milliárd euró kiesést jelent a francia költségvetésnek. Ha ezzel az összeggel nőne a 2019-es deficit, akkor az vészesen közel kerülne az EU-s megegyezés szerinti GDP-arányos 3%-hoz, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a jövő évi költségvetésben 1,7%-os GDP növekedéssel számol a francia kormány, ami meglehetősen optimistának tűnik. Egy reálisabb GDP becsléssel, ami 1,4 – 1,5 %-ra teszi a bővülést, már nagyjából el is éri a 2019-es francia költségvetési deficit a 3%-os határt.
Megoldás lehet a kieső bevétel pótlására az éttermek forgalmi adójának visszaállítása a korábbi, 19,6%-os szintre. Korábban azért került sor ennek az adónak a csökkentésére, hogy munkahelyeket teremtsenek a szektorban, de az intézkedés nem bizonyult hatékonynak: 3,6 milliárd euró esett ki a francia költségvetési bevételekből éves szinten, és közel 100 ezer betöltetlen munkahely van a vendéglátóiparban. A forgalmi adó visszaállítása tehát egy viszonylag könnyű megoldás lenne, a jelen számítások szerint viszonylag kis negatív hatással.
A vagyonadó visszaállítása vagy a minimálbér csökkentése
De a sárgamellényes mozgalom – amely minden bizonnyal érezteti majd a hatását a negyedik negyedéves GDP-adatokban is – ennél többet akar, a megnyugváshoz nagyobb jelentőségű, szimbolikus erővel is bíró intézkedések kellenének, mint például a vagyonadó visszaállítása. Ez a sárgamellényes mozgalom követelései közt is szerepel, és mivel kétséges, hogy a vagyonadó eltörlése meghozta-e a várt befektetés-ösztönző hatást, a visszaállításának negatív gazdasági hatása sem tűnnek jelentősnek. Ugyanakkor ez visszalépésnek minősülne a franciaországi reformok terén, és sokak szerint előrevetítené Macron elnökségének végét.
Egy másik gyakran emlegetett lehetőség a minimálbér emelése, de ennek rendkívül rossz hatása lenne a francia munkaerőpiacra. Még él a köztudatban a nyolcvanas évek elejei kudarc, amikor a gazdasági helyreállítás keretében végrehajtott minimálbéremelés a munkanélküliségi ráta megugrását eredményezte.
A múltban, amikor a gazdasági célok veszélybe kerültek, minden esetben megszorító intézkedések bevezetésére kényszerült a francia kormány. A jelen helyzetben ez most igen nagy kockázatot jelentene gazdasági szempontból – s hogy politikailag mekkorát, arról többet fogunk tudni a a szombat-vasárnapi megmozdulásokat követően.
Christopher Dembik, Saxo Bank
