Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

euroastra internet magazin

Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas -- Élő Múzeum Café a Szépművészetiben

2018. december 08. - enigma.enigmaticus

budapesti_lovas_rajzok.jpgA Szépművészeti Múzeum 2018 késő őszén (október 31-én) nyitotta meg kapuját ismét a látogatók előtt egy különleges kiállítással: Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című cseppnyi, de annál érdekesebb, január 6-ig tartó tárlattal. Az ismert budapesti Lovast már láttuk többször is, de ezúttal elbizonytalanodtunk, mert a mester eredeti rajzait a lovakról, amelyeket múzeumunk a windsori Royal Collection, a párizsi Louvre, a cambridge-i Fitzwillaim Museum, a milánói Museo Poldi Pezzoli, a firenzei Museo Archeologico Nazional és a Magyar Nemzeti Múzeum képtárából kölcsönzött művek erősen igazolni látszanak, hogy mégis eredeti Leonardo alkotásról lehet szó. A jelenleg kiállított rajzokat hazánkban még soha nem láthattuk.  Épp ez az elbizonytalanodás oka. Minimum száz éve vitatott az ügy, vagyis a budapesti Lovas története. Hiába a röntgenfelvétel, az anyagvizsgálat, a korok összehasonlítása, a dolog – talán örökre – megválaszolatlan marad.

budapesti_lovas.jpegLeonardo da Vinci (1452-1514) négy évtizeden át behatóan foglalkozott a ló anatómiájával, boncolásával, izmai mozgásával, a lóistállók berendezésével. Tervezett az istállókba a padlásról való vízellátást, ételadagolást, a lejtős padlók automatikus tisztítását stb.

budapesti_lovas_6.jpgA mostani kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé gazdagon illusztrált számáról Rieder Gábor szerkesztő bizottsági tag, Kárpáti Zoltán kurátor és Rockenbauer Zoltán műtörténész beszélgetését hallgattuk a szépséges Schickedanz-teremben. Megtudtuk, hogy Leonardo szobrászként is működött a 15. század második felében Andrea del Verrocchio műhelyében. Ennek ellenére sem lehet állítani bizonyosat a budapesti Lovas szerzőségéről.

budapesti_lovas_2.jpegA középkor és a reneszánsz műhelyeiben alig volt meghúzható határvonal, mert az alkotók a 18. század elejéig közös műhelyekben dolgoztak. Rubens és Velasquez azután is követőkre, tanítványokra talált. Rubens készségesen szignálta tanítványai munkáit. A műhelyek kultusza a 20. századig tartott. Nem így volt a szobrászműhelyekkel, mert a kis- és nagyplasztikákhoz a művész valamilyen anyagból megformálta az alapanyagot, aztán egy öntőmester kiöntötte, végül egy másik mester lecsiszolta, befejezte az öntvényt, esetleg több öntvény is készülhetett az eredeti forma után. Ráadásul nem volt divatban a szobrok és a festmények szignálása. Leonardo például nem szignálta a Mona Lisa (Louvre) vagy a Hermelines hölgy (Czartorisky Museum) portréját sem. Másik példa: a Sixtusi kápolna falait Michelangelo mellett nyolc profi művész festette ki. Mégsem beszélhetünk epigonokról. Szintén jó példa a 20. századi : Iványi-Grünwald Béla festő, aki olyan sok megbízást kapott, hogy képtelen volt teljesíteni, így tanítványai fejezték be a csendéleteit.

budapesti_lovas_3.jpegA budapesti Lovast Ferenczy István szobrászművész 1820-ban vásárolta meg Rómában. Hazatérve felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak, de a szignatúra nélküli kisplasztika nem érdekelte a gyűjteményt. Meller Simon talált benne értéket, így került 1914-ben a Szépművészeti Múzeumba, ahol egy folyosón helyezték el 2009-ig, hiszen ránézésre nem lehet egy szobor eredetiségét bizonyítani. Mindenesetre a kiállított rajzokkal elképesztő hasonlatosságot mutat. A két hátsó lábán álló bronz kisplasztika azért is vitatott, mert „utasa”, a lovas esetleg keletkezhetett később is. A ló gömbölyű hátsója pedig inkább a barokk stílust idézi, amíg lovasa elég cingár alak. Ezt alaposan cáfolják Leonardo eredeti rajzai. A vizsgálatok mutatják, hogy a szobor súlypontja a ló nyakában van. Ágaskodó lovat 1600 után többen ábrázoltak – Aggházy Mária művészettörténész kutatásai nyomán – ám közvetlen bizonyíték továbbra sincs. e mű eredetével kapcsolatban. Azt tudjuk, hogy Leonardo is kölcsönzött témákat az antik kultúrákból.

E kisplasztikához hasonlóan a Milánóban található freskó, az Utolsó vacsora sem szignált mű, mégsem vitatjuk a mester kilétét. Krisztus alakját más festményeken is ábrázolta, mint a madridi Museo Lazaro Galdianóban A Megváltó (El Salvador) címen

A 20. században kialakult műkereskedelem hatalamasra emelte a nagy mesterek alkotásainak árát. Ez a mű persze nem „forintosítható”, mégis a világon a legtöbbet kölcsönzött tárgy.

A Szépművészeti Múzeum kiállítása január 6-ig, keddtől-vasárnapig látogatható 10-17:30-ig. A normál belépő ára 1800.- Ft.

Dobi Ildikó

 

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr8014449050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.