Voltaire (1694-1778) a francia felvilágosodás legnagyobb alakja; író, költő és filozófus. Éles eszéről, filozófiai témájú írásairól és a polgári szabadságjogok védelméről vált világszerte ismertté. A cenzúra megszegőinek szigorú büntetésével dacolva a társadalmi reformok nyílt támogatója volt Franciaországban. Szatirikus szerzőként műveiben gyakran kritizálta XV. Lajos királyt, a katolikus egyházat és az állam intézményeit, ezért többször volt a Bastille lakója. A következő történetét valószínűleg csak a franciák ismerik, de ők biztosan.

   A francia állam a XVIII. században adósságokba verte magát, ezért államkötvényeket adtak ki, hogy pénzt szerezzenek. De az alacsony kamatozású  kötvényeket nemigen vették a franciák. Ekkor jött az ötlet, olasz mintára szervezzenek lottót és kapcsolják össze a kötvényekkel. Ez a bonyolult tranzakció úgy működött, hogy a kötvénytulajdonosoknak megengedték, hogy részvényeik értékéhez kötötten lottószelvényt vegyenek. A birtokban tartott kötvény névértékének 1/1000 részéért vehettek egy lottószelvényt. A főnyereményt hatalmas összegben állapították meg.

   Voltaire barátja, egy neves matematikus, Charles la Condamin felvázolt egy módszert, hogyan tudnának a törvények megsértése nélkül rengeteg pénzt szerezni az államtól. Ugyanis volt egy kis hézag a törvényi szabályozáson. Ha valakinek kis értékű, például 1000 livre érékű kötvény volt a birtokában, akkor annak ezredrészéért, 1 livre-ért juthatott lottószelvényhez. És ezzel ugyanakkora esélye van a főnyereményre, mint annak, aki 100.000 livre értékű kötvényt birtokolt és 100 livre-t fizetett egy lottószelvényért. (Elnézést kérek az Olvasótól a kissé bonyolult történetért, de az vesse rám az első követ, aki kiismeri magát korunk még bonyolultabb pénzügyi tranzakcióiban.)

   A két jó barát konzorciumot alapított és nagyon sok kis értékű államkötvényt vásároltak folyamatosan. Még pedig 1000 livre értékben. Vagyis maga a lottószelvény csak 1 livre-be került darabonként. Ezek után már csak arra kellett vigyázniuk, hogy ne keltsenek gyanút. Apránként vették meg más személyektől a kötvényt, különben a szerencsejáték felügyelet, ha lett volna ilyen intézmény, rájött volna, mire készülnek.

   A trükk működött, az egymást követő sorsolásokon Voltaire és Condamin elképesztő mennyiségű pénzt nyertek. Végül maga Voltaire buktatta le a csoportot. A lottószelvények hátuljára a kormányt gúnyoló megjegyzéseket írt, sőt, olykor alá is írta a nevét. A rendőrség lecsapott rájuk, bíróság elé kerültek, ahol felmentették őket. Az ítélet után a pénz elkobzására sem volt lehetőség. A kötvénylottót persze azonnal leállították.

   Voltaire dúsgazdag ember lett és befolyásos emberektől szerzett információk alapján be is fektette a pénzét. (Ezt manapság bennfentes információval való kereskedésnek hívják, de akkor még szabad volt a vásár.) Gazdagsága ellenére folyamatosan kritizálta a fennálló rendet és a kormányzatot, az egyházat és XV. Lajost..

   Az igaz történet bizonyítja, hogy már a XVIII. században is voltak joghézagok és kitűnő védőügyvédek.

Láng Róbert