Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

euroastra internet magazin

A szabin nők elrablása

2018. november 25. - enigma.enigmaticus

szabin.jpgJacques-Louis David: A szabin nők elrablása. Louvre.

  Izgatottan várta a színházlátogató közönség az első magyar musical bemutatóját. Hubay Miklós-Vas István-Ránki György művét 1962. január 12-én Budapesten, a Nagymező utcában lévő Petőfi (ma: Thália) Színházban. Rendezője Szinetár Miklós. Szerettem volna a premierre jegyet szerezni, de ez lehetetlennek bizonyult. Pár nappal későbbre kellett halasztanom az élményt. Fergeteges siker volt, azóta is előadják számos színházban.

   Várakozás közben eszembe jutott, hogy már láttam magyar musicalt. Akkor még nem ismertük ezt a szót, zenés vígjátéknak, vagy valami hasonlónak nevezték. Ez volt A szabin nők elrablása. Kellér Dezső-Szenes Iván-Horváth Jenő műve. 1949-ben a Pesti Színházban, a Váci-utcában. Sőt, a premierre is sikerült jegyet szereznem. Fergeteges siker volt, azóta is előadják számos színházban. A „Mások vittek rossz utakra engem” örökzöld sláger maradt. És Szenes remek rímei. (Nem volt nő még Rómában. Csupa férfi állt ott tógában, stb.)

   A szabinok a római hagyomány szerint a latinokkal együtt a legrégibb lakók közé tartoztak azon a dombos vidéken, ahol ma Róma városa terül el. Róma alapítója, Romulus ünnepséget szervezett, amire a szabin előkelőségeket is meghívták, majd elrabolták az ott megjelent szabin nőket. A szabinok bosszú hadjáratot szerveztek, az elrabolt szabin nők azonban az ellenfelek közé álltak, és kikövetelték a békét. (David festményén egy szabin asszony a csatázók között áll, megálljt parancsolva.)  Ezután a rómaiak és a szabinok békében éltek egymás mellett.

   Az általam elsőnek vélt musical szórakoztató vígjáték címe csak „blickfang”. Valójában vallomás a színházról, bemutatja annak romantikáját, szenvedélyteliségét, örömeit és keserveit egyaránt. Zenés bohózat, amely virtuóz humorú jeleneteivel akár a régi vándorszínész-társulatok kedvelt darabja is lehetett volna. Kiváló szerepek a társulat idősebb és fiatal tagjai számára egyaránt. Jó lehetőségeket kínálnak tehetségük megcsillogtatására.

   A történet egy kisvárosi tanárról, Bányairól szól, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám darabjait csak Rózának, a színházrajongó csinos szobalánynak meri felolvasni, felesége elől félve rejtegeti azokat. Élete nagy pillanata jön el akkor, mikor vándorszínészeivel együtt a városba érkezik Rettegi Fridolin színi-direktor, aki a siker érdekében egy helyi szerző művét kívánja bemutatni vinni. Bányainé ebben az időszakban nyaral, úgy tűnik, minden adott a papucsférj álmának valóra váltásához. Ám a bonyodalmak ezután kezdődnek. Váratlanul betoppan a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, sőt a közelgő bukás előjeleként a szerző és az igazgató között ellentétek merülnek fel a darab bemutatásával kapcsolatban. Vígjátéki helyzeteken keresztül a civil társadalom és a bohém művészvilág konfliktusát mutatja meg a darab. Amelynek vége természetesen Happy-End.

   Középpontjában maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a bohózat. Megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását (de titkos vágyakozását is) az erkölcstelennek titulált színművészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színi-direktor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számukra. A hetven évvel ezelőtt írt műben megjelenő színház és társadalom közti viszony - bár a világ azóta hatalmasat változott - alapvetően mindmáig érvényes.

 

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr3514390902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.