Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

euroastra internet magazin

Szomorú vasárnap

2017. augusztus 12. - enigma.enigmaticus

a_hanglemez.jpg

A dal a Columbia Records hanglemezén

Ha valaki hall a Szomorú vasárnapról, Seress Rezső zeneszerző, a pesti Kispipa Vendéglő tapőrje (bárzongorista) jut az eszébe. Pedig a szövegíró Jávor László nélkül nem lett volna világsláger az „öngyilkosok balladája”, nem adták volna ki tizenöt nyelven, hetven országban a hanglemezt, nem tartozott volna a képzeletbeli slágerlistán a XX. század öt leghíresebb dala közé. Olyan szupersztárok énekelték lemezre, mint Louis Armstrong, Stan Kenton, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Tom Jones, Oscar Peterson, Bing Crosby. 

   De ki volt Jávor László? 1935-ben Szomorú vasárnap címmel verseskötete jelent meg 200 példányban. A verset olvashatta Seress Rezső, megtetszett a tartalma, ritmusa és dalt komponált hozzá. A dal arról szól, hogy egy ifjú vőlegényt otthagyta a menyasszonya, nem jött el a templomi esküvőre. A hoppon maradt vőlegény öngyilkos lett és búcsúlevelében meghívja hűtlen kedvesét a temetésére, ahol pap is lesz, virág is lesz, mint egy templomi esküvőn. A dal befejező sora: „Nyitva lesz szemem, hogy mégegyszer lássalak. Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...” Egy fővárosi bulvárlap megírta, hogy állítólag öten is öngyilkosok lettek a dal hatására. (menyasszonyok, vőlegények? - nem tudom.)

   Meglepetésre néhány nap múlva svájci, olasz, francia, német újságok vegyesen cikkeztek a „Szomorú vasárnap”-ról. A világmédia már „öngyilkos himnusznak” nevezte. A hangulat Európából átterjedt Amerikába is, ahol a The New York Times arról számolt be, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába, lőtték főbe magukat, mérget ittak a dal hatására. Valójában egyetlen bizonyított eset sem volt. Az egész ügy iróniája, hogy Magyarországon  ekkor még alig volt híre a Seress-Jávor műnek. Így amikor egy francia úr Pesten meg akarta venni a kottáját, nem tudták a hanglemez boltban, miről van szó. Végül csak kiderült és az úr nemcsak meghallgatta, hanem magával vitte a kottát a párizsi Olimpia színpadára. A bemutatót követve a dal világhírűvé vált, a nagyvilág megismerte a szerzők nevét is.

   Jávor László aztán újságíróként zűrös ügyekbe keveredett, többször beperelték sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén. 1938-ban Nyugatra költözött a növekvő antiszemitizmus miatt. A világháború és Franciaország német megszállása alatt maquisard (partizán) volt. A németek elfogták, a börtönből megszökött. 1947-ben kitüntették  a Francia Akadémia Pálmája díjjal. Néhány évig New Yorkban „Az Ember” című lap szerkesztőbizottságában működött, a folyóirat publikálta írásait. Majd visszaköltözött  Dél-Franciaországba. Kitűnően festett, egy párizsi templomban avatták fel triptichonját, amelyet a második világháború áldozatainak emlékére festett. Nyolcvanegy éves korában, 1984-ben hunyt el.

   A Kispipa Vendéglő helyén Erzsébetvárosban, az Akácfa utca 38. alatt vendéglő nyílt MALTer Sörétterem (sic!) névvel. Én megtartottam volna az eredeti nevet.

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

https://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr9412740970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.