Kogutowicz Manó földgömbjével

Már az ókori görögök is tudták, hogy a Föld gömb alakú, ha a tengeren hajókkal találkoztak, először a szembejövő árbocának a tetejét látták meg. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Föld gömbölyű. Lapos vagy gömb. a görögöket ez nem érdekelte, az Olimposzon trónolt a Föld, a Nap és a Hold istene, legyez ez az ő gondjuk. Legfeljebb arra vigyáztak, hogy a földön el ne essenek. Főleg a csatában. Vagy kétezer évig nem is törődött ilyen kérdésekkel senki.

   Az első földgömböt Amerika felfedezése előtt pár hónappal, 1492-ben Martin Behaim, nürnbergi geográfus készítette, természetesen Amerika még nem lehetett rajta, csupán az Óvilágot ábrázolta. A fél méter átmérőjű gömb agyagból készült, lenvászonnal borították és ráragasztották a papírra festett, akkor fellelhető földtérképeket. A glóbusz a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban látható.

   Martin Waldseemüller kartográfus 1507-ben már olyan földgömböt készített, amelyen Amerika is szerepelt. Ez a térképész használta először az akkor újonnan felfedezett kontinensre  az „Amerika” nevet. Amerigo Vespuccira gondolhatott, aki több ízben járt Columbus után az akkor még „Terra incognita”-nak  (ismeretlen terület) nevezett földrészen.

   A következő évszázadban a földgömbkészítés virágkorát élte. Közülük a legnevesebb dinasztia a Blaue-család volt. Többféle méretben is készítettek glóbuszokat, a térképet rézmetszetről nyomtatták és kézzel festették ki. Nem lehetett olcsó mulatság. Az egyes gazdagabb megrendelők extra díszítéseket is kértek a gömbjeikhez, aranyozást, vagy grafikákat a térképeken. A glóbuszok minden esetben gazdagon díszített faállványba kerültek, sárgaréz meridián (hosszúsági) gyûrûvel.

   Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete kötelezővé tette 6-12 éves kor között az iskolai oktatást, ezért egyre nagyobb szükség mutatkozott szemléltető eszközök gyártására. A debreceni kollégium diákja Karacs Ferenc társaival együtt egyméteres átmérőjű földgömböt szerkesztett fából és papírból. Amelyet oktatási célokra Bécsben sokszorosították.

   Kogutowicz Manó 1910-ben az általa készített földgömbök segítségével mintegy négy évtizeden át folyt a magyar földrajzoktatás, nevéhez fűződik a német, szlovén, olasz nyelvű változatban szerkesztett, különböző átmérőjű földgömbjeinek exportja

   A modern számítógépes technológia lehetővé teszi a glóbuszok háromdimenziós megjelenítését a számítógép képernyőjén is, ezeket a gömböket virtuális glóbuszoknak nevezzük. A Virtuális Glóbuszok Múzeuma online tárlat számos ilyen glóbuszt mutat be.

 Ma már sok kisdiák íróasztalán található a Föld méretarányosan kicsinyített, igazi 3D másolata.

Láng Róbert