Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek)
Petőfi Sándor a legnagyobb költőnk. Ebben világnézetre és értékrendre való tekintet nélkül minden magyar egyetért. Tragikusan fiatalon, huszonhat évesen esett el a harc mezején, ahogy megsejtette. Hatalmas életművet hagyott ránk. Írt verset, elbeszélő költeményt, prózát, színdarabot (Tigris és hiéna), műfordított angol, francia és német nyelvről, dramaturgiai tanulmányokkal foglalkozott.
Bizony nem újratemetni kellett volna és csontjait fürkészni, hanem arra törekedni, hogy minden magyar gyerek ismerje, szeresse és elképesztően gazdag szókincséből annyit tegyen a magáévá, amennyit csak bír. Aki közkönyvtárba jár, szánjon rá öt percet, emeljen le a polcról három vaskos kötetet, a Petőfi-szótárt, lapozzon bele. Csodát fog látni.
Kilencszáz verse közül kiemelnék egy különlegességet. A deák szónak két jelentése van, diák és latin. A művelt ember deákul is beszél, mondták a XIX. században.(A latin szavak magyar jelentését a verssorok mellé tettem.)
Deákpályám
Diligenter frequentáltam (szorgalmasan látogattam)
Iskoláim egykoron,
Secundába ponált mégis (elégtelent adott)
Sok szamár professorom.
A poesisból is ebbe (költészet)
Estem inter alia; (többek között)
Absurdum pedig, de nagy, hogy (méltánytalan, elfogadhatatlan)
Ennek kelljen állnia.
El sem obliviscálnak, mert (felejtenek)
Ha occasióm akadt: (kínálkozó alkalom)
Kutyáliter infestáltam (pimaszul zaklattam)
E jó dominusokat. (tanár urakat)
Egynek plane... no de minthogy
Szerelemhistória,
Talán jobb lesz in aeternum (mindörökre)
Sub rosa maradnia. (titokban)
Csak denique mi közöttünk (úgy általában)
Sine fine folyt a per, (vég nélkül)
S consilium abeundi (kizárási határozat, kicsapás)
Lett a vége breviter. (rövid úton)
Ergo mentem, és vagáltam (csavarogtam)
A hazában szanaszét;
Verte tandem a bal combom (végre)
Kard... azaz hogy panganét. (írótoll)
Petőfi mesterien bánt a latin nyelvvel is.
Láng Róbert
