A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2017. szeptember 22-től 2018. április 8-ig megtekinthető új kiállítása a két világháború közötti időszak távol-keleti nagyvárosa, Shanghai fellendüléséről szól – különös tekintettel a magyarok részvételére. Az ottani magyar kolónia hagyatékának zöme a Hopp Múzeumba került. Az anyag nyomot hagyott a hazai művészetek szinte minden ágában.
Dr. Fajcsák Györgyi múzeumigazgató és dr. Kelényi Béla művészettörténész érdekes tárlatvezetésén kiderült, hogy az új kutatások fényében a keleti nagyváros mekkora befolyással bírt a múlt század eleji magyar kultúrára. Bizonyítják filmek, ruhák, divat-fotók, plakátok, fényképek, műtárgyak, bútorok és egy mondén mulató, az 1937-ben megnyitott Sanghay Bar (a mai Móricz Zsigmond körtér közelében lévő Bartók Béla út 60. szám alatti pincehelyiségben). A bárt keleti pompával rendezték be, a zenés-táncos műsorszámokat egy Buddha-szobor előtt adták elő (Alfonzó is fellépett benne). A második világháború alatt a bár eltűnt, többé nem üzemelt. A kiállítási katalógusban Saly Noémi cikke tartalmaz további tudnivalókat a helyről.
Az első világháború után telepedett meg Shanghaiban a Komor-család. Komor és Kuhn néven műkereskedést nyitottak, és gyakran támogatták a szibériai hadifogságból érkező katonákat és menekülteket. Katonaszökevény volt Hudec László is (1893-1958), aki a gyorsan fejlődő kínai metropolisz első felhőkarcolóját, a Park Hotelt építette. 1924-től saját építészeti irodát nyitott, majd működését Kaliforniában folytatta.
Az egyre növekedő Shanghaiban akkor mintegy nyolcvan magyar család élt. Fényképeiken megelevenednek nyugati turisták, helyi lakosok, üzletek, titkos ügynökök és a szórakoztatóipar igénye. 1930 körül sorra nyíltak a mulatók, báltermek. Egyik híres díva volt Dessewffy Flóra revütáncosnő. Ruháit most szintén megtekinthetjük. Csorba Klári hangját pedig gyakran közvetítette a modern shanghai rádió. Úgy tudni, az ő hatására hódította meg Kínát Seress Rezső Szomorú vasárnap című dala.
Budapesten az egzotikum iránti igény jegyében született az ún. tintenkuli, a Rotring toll őse. És a kor jellegzetes, fülledt erotikájú, de buddhista ihletettségű filmjei, mint a Sziámi macska (1943) és a Machita (1943-44). A Mata Hari-féle kémtörténetet dolgozták fel az egyikben Szeleczky Zita, a másikban Karády Katalin főszereplésével. Környezetük díszleteit a Hopp Múzeum tárgyai közül kölcsönözték. Karády művésznő elsőként viselt nadrágot a filmben. A régi Kínában a nők bő nadrágot és fölötte igen bő szoknyát hordtak. A császárság bukása után (1902-től) lazult a hagyományos viselet: hosszú, szűk selyemruhát vettek fel, amelyben női idomaik kirajzolódhattak. A kiállításon láthatunk filmrészleteket és ruhadarabokat is. Fajcsák Györgyi eredeti kínai cipőket illesztett az öltözetek mellé. A tánc és az erotika egyvelege a nyugati kultúra több területén megjelent, például Madzsar Alíz tánccal kombinált légző-gyakorlataiban, a jóga ismeretében, a bicsérdizmusban vagy Bartók Béla A csodálatos mandarin című művében. Mindegyik hordozza a kor divatját, akárcsak a kulikalap vagy a tunika. A szecessziós vagy az art deco bútorokat olykor keleti faragásokkal látták el.
A magyar festők otthonaiban és képein is feltűnik a keleties téma Buddha-szobrok és öltözékek alakjában. A kiállítás utolsó termében – mutatja be dr. Kelényi Béla művészettörténész – látható Csók Istvántól a Norvána, Vaszary Jánostól az erotikus Buddha akttal sorozata, Vörös Géza (a KUT-csoport tagja) műve, Boromisza Tibor Buddhát ábrázoló terve és szőnyege. Undi Mariska (gödöllői) festő vagy Makry Mészáros Dezső, akik ősmagyarnak gondolt motívumokkal társították keleties stílusú munkáikat.
Az ismeretszerzést segíti a tárlaton látható 88 digitális fotó, három filmrészlet és több mint 300 műtárgy, továbbá interaktív elemek. A magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus húsz szerző film-, tánc-, építészeti- és viselettörténeti tanulmányát tartalmazza.
A kiállításhoz kapcsolódnak kultúrtörténeti előadások, építészeti nap, tematikus (felnőtt és gyerek) workshopok, havonta Shanghai-fimklub és múzeumpedagógiai foglalkozások. Ezekre jelentkezni lehet a hoppmuzeumpedagogia@hoppmuseum.hu oldalon vagy 06-20-439-73-41-es telefonszámon. A múzeum hétfőnként zárva tart.
A Múzeumok Őszi Fesztiválján, szeptember 30-án, szombaton 15-17:30-ig Hudec Lászlóról, a felvidéki magyar építész munkásságáról szakértők tartanak előadásokat. Felnőtt belépő: 1500.- Ft, nyugdíjasjegy: 500.- Ft.
DOBI ILDIKÓ
