2017.szeptember 20.-án megkezdődött a XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia. A hagyományoknak megfelelően az első napon került sor az Egészségpolitika Kerekasztalra, ahol az egészségügyi ágazat döntéshozói válaszoltak a járóbeteg szakellátással kapcsolatos felvetésekre és kérdésekre.
A XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási és XIV. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciára több mint 300 résztvevővel szeptember 20 és 22.-e között kerül sor Balatonfüreden.
A konferencia első napján az ágazat legfontosabb szakmai szereplőit szólították meg egy kerekasztal megbeszélésben. A vitaindítóban a szövetség elnöke Dr. Pásztélyi Zsolt 5 pontban foglalta össze a szövetség helyzetértékelését.
A magyar egészségügy és a járóbeteg szakellátás finanszírozási helyzete kapcsán elhangzott, hogy több intézkedésnek köszönhetően ez stabilizálódott, a béremelés beépítése a finanszírozásba bevált, azonban a finanszírozottan elvégezhető ellátásokat szabályozó teljesítményvolumen-korlát (TVK) csökkentés komoly kihívás elé állítja a szektort. Elvárás, hogy kevesebb esetet lássanak el a járóbeteg ellátók, ugyanakkor vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg ellátástól. Kedvező fejlemény, hogy lettek újonnan befogadott ellátási kapacitások, és néhány új beavatkozás (pl. Dévény Anna módszer, Endoszkópos UH) is finanszírozásba került.
Sajnos továbbra is fennmaradt a járóbeteg szakellátásban végzett ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások finanszírozásának korlátozása, miközben a kórházak ezt volumenkorlát nélkül, emelt alapdíjon végezhetik, ami diszkriminatív a járóbeteg szakellátással szemben. Az államtitkár válaszában először mutatta be azt a kormányzati álláspontot, miszerint első lépésben először a kórházakon belül kell kikényszeríteni az egynapos sebészet terjedését, az önálló járóbeteg szakrendelők egynapos sebészetein csak ezt követően kerülhet sor kapacitásbővítésre.
A Medicina2000 – Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség jelezte, hogy ezzel az elképzeléssel szakmailag nem ért egyet, ugyanis szembemegy a lakosságközeli ellátás alapelvével, és ellátáshoz társuló fertőzések szempontjából bizonyítottan hátrányos.
Bár csökkenő tendenciájú, de továbbra is aggasztó mértékű a hazai egészségügyi szakemberek elöregedése, külföldi és magán-egészségügyi munkavállalásuk. A magán-egészségügy elszívó ereje egyre erősebb, és gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja a rendelőintézetek vezetését. Ennek érzékeltetésére elhangzott, hogy míg egy állami finanszírozott szakrendelő átlagosan 2000 forintot kap egy ellátásért, ugyanezért a beavatkozásért egy magánrendelőben ennek öt-tízszeresét kell kifizetni, ezért nehéz akár az orvosi fizetésekben akár a körülményeket illetően velük versenyezni. Ez főleg a fővárosban okoz egyre komolyabb problémákat.
A szövetség jelentős és fontos lépésnek tartja a béremeléseket, ami elősegítheti, hogy szakembereink itthon maradjanak, den további hathatós lépéseket kell tenni a munkakörülmények javítása terén is a szakemberek kivándorlásának megállítása érdekében, mert a szakorvoshiány helyenként már az ellátást teszi lehetetlenné. Ebben segíthet az Egészséges Budapest Program.
Ugyanis a járóbeteg szakellátás kormányzati megítélése javulónak látszik, amit alátámaszt az Egészséges Budapest Programban létrehozott, a járóbeteg ellátási fejlesztéseket koordináló igazgatóság. Ennek kapcsán az Egészségügyért Felelős Államtitkár elmondta, hogy az Egészséges Budapest Programban több 10 milliárd forintot fordítanak majd önkormányzati szakrendelők felújítására, fejlesztésére, pedig ez nem volna kötelező állami feladat. A témához további fejlemény, hogy a kifejezetten a szakrendelőknek kiírt 5 milliárd forint keretű uniós pályázatra mintegy 120 pályázat érkezett, mindösszesen 27.6 milliárd forint értékben. Mészáros János helyettes államtitkár úr ennek kapcsán jelezte, hogy a pályázatok elbírálására még az idén lezárul, reményei szerint akár már novemberre meglehetnek az eredmények.
Továbbra sincs előrelépés abban, hogy jelenleg sok esetben csak adminisztratív okokból történik a szakorvosi ellátás (szakorvosi véleményhez kötött, rendszeresen szedett gyógyszerek, vagy rendszeresen használt fogyó gyógyászati segédeszközök felírása, szakorvosi beutalók előírása). Az Szövetség álláspontja szerint az alapellátás kapuőr szerepének erősítése érdekében jelentősen növelni kell a háziorvosok kompetenciáját, ehhez csökkenteni kell a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök részarányát, és azokat a beutalási lehetőségeket, amelyek szintén csak szakorvoson keresztül érhetők el.
A betegfogadási listákon (várólistákon) sok esetben jelenleg is nagyon hosszú a várakozási idő, a konferencián bemutatott friss adatok szerint legrosszabb a helyzet a kardiológai (átlagosan 46,29 nap), a diabetológia (átlagosan 28,42 nap) és az endokrinológia (átlagosan 23,79 nap) szakrendeléseken.
Államtitkár új jelezte, hogy a most induló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) mindenképpen rendezni kívánják listák egységesítését és digitalizálását, amire pilot program is indul. A szövetség elnöke ennek kapcsán kifejtette, hogy bár ez stratégiailag jó irány, de ennél jóval gyorsabb megoldást igényel(ne) e probléma. A kórházak várólistának csökkentését évi több milliárd forintos többlet finanszírozással sikerült csökkenő pályára állítani, így a 8-9 éve tartó adminisztratív megszorítások enyhítése, a rendelőintézeteknek juttatott többlet finanszírozás nélkül nem lehet érdemben csökkenteni a betegfogadási listákat.
A konferencia második, szakmai napján ismét új, vagy régóta nem áttekintett témakörök kerülnek terítékre. A témák között több, az elmúlt hónapokban nagy médianyilvánosságot kapók is terítékre kerülnek, mint például a betegfogadási listák („várólisták”), a sürgősségi és a járóbeteg szakellátás határterülete, a laborfinanszírozás vagy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szakmai részletei.
