2017. szeptember 8-án és 9-én zajlott Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián a rendezvény az MTA-SYLFF (Sasakawa Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány) és a SYLFF Ösztöndíjasok Társasága - Magyarország gondozásában. A fórum tárgya; „Az alulról jövő helyi kezdeményezések szerepe Magyarország fenntartható fejlesztésében” A vezérgondolat: a Föld valamennyi országát érintő gazdasági és ökológiai fenntarthatóság
A rendezvény a kisközösségi, alulról jövő kezdeményezések szerepét és jelentőségét kívánta felmérni, különös tekintettel a környezet állapotára és a társadalmi fenntarthatóságra, valamint a tudományágak közötti viszonyokra, elsődlegesen (az első napon) társadalomtudományi nézőpontból tekintve.
A második napot a gyakorlatnak szentelték.
Az MTA székházában zajló előadások levezető elnöke, szakmai koordinátora Kiss Éva, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet munkatársa volt, megnyitó beszédet Vékás Lajos, az MTA alelnöke mondott, Szervezők pedig Ferenc Viktória, Huszák Loretta, Kunsági Andrea, Lőrincz Viktor és a SYLFF Alapítvány magyarországi ösztöndíjasai voltak.A rendezvény fővédnöke: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A rendezvény tisztelgés volt a magyarországi SYLFF program alapítványi titkára, Tarnóczy Mariann előtt, aki több mint negyedszázados közreműködés után adja át a stafétabotot. Yohei Sasakawa, az alapításának 30. évfordulóját ünneplő SYLFF Alapítvány elnöke üdvözletét Mari Suzuki, a Sylff Alapítvány titkárságának igazgatója olvasta fel.
http://mta.hu/sasakawa-osztondij
http://www.matud.iif.hu/2015/02/14.htm
http://mta.hu/sasakawa-osztondij/palyazati-felhivas-mta-sylff-107957
Takács-8ánta András (ELTE, Humánökológia szakigazgató) nyitóelőadása
„Egy védelmező tudomány szükségessége az ökológiai válság fényében” címmel hangzott el.
További elhangzott előadások:
A „Földrajz, regionális tudomány” szekció (levezető Kiss Éva) kérdésköre: a fenntartható fejlődés területi dimenziói; kihívások, konfliktusok, kooperációk.
Szunomár Ágnes: China's path to environmental sustainability - a long way to go
Rácz Lajos: Environmental crises caused by weather anomalies in the Carpathian Basin during the Little Ice Age: 1500-1900
Lennert József: Rendszerváltás utáni felszínborítás-változás a visegrádi országokban - a budapesti agglomeráció példáján
Nagy Gábor: Local economy in the periphery - Dependence and challenges after transition in South Békés micro-region
Kiss Márta: A fenntarthatóság dilemmái a hátrányos helyzetű térségekben - egy társadalmi felzárkóztató program kapcsán
A „Pszichológia és menedzsment” szekció (levezető Kunsági Andrea) kérdésköre: fenntartható vállalkozások; tévutak és sikeres megoldások
Huszák Loretta: Társadalmi vállalkozások Magyarországon a fenntarthatóságuk tükrében
KunságiAndrea: A kommunikáció, a tudásátadás és a támogatás szerepe a társadalmi vállalkozások sikerében
Szirbik Miklós: The role of bottom-up local initiatives in sustainable economic development in Hungary
Benkő Fruzsina: Felelősségvállalás 220 km-es távolságból
Inzsöl Renáta: Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
„Nyelvek és közösségek” szekció (levezető Ferenc Viktória) kérdésköre: a biodiverzitás humán tényezői
https://hu.wikipedia.org/wiki/Biodiverzit%C3%A1s
Kovács Eszter: "Fenntartható" diaszpórák. A biokulturális diverzitás alkotóelemei az anyaországi politikák tükrében
http://www.historia.hu/archivum/2006/0601glatz.htm
http://bgazrt.hu/_dbfiles/blog_files/4/0000010924/Kisebbsegkutatas_2015_2%20korr-2.18-25.pdf
http://hitelintezetiszemle.hu/letoltes/18-vida.pdf
Beregszászi Anikó/Máté Réka: Nyelvoktatás a kárpátaljai magyar iskolákban: célok és eredmények.
Ferenc Viktória: A kis nyelvek fenntarthatósága a tudományban
Bódi Ferenc/Ralitsa Savova: Aspects of Ecological and Economic Anthropology of a Migrant Group: the Case of Bulgarian Gardeners in Hungary
A fenntarthatóság jogi és politikai aspektusai szekció (levezető Lőrincz Viktor) kérdésköre: jog és jogegyenlőség egy fenntartható társadalomban
Nagy Csongor István: Free Trade Law and Sustainability
Jakab András: Sustainability in European Constitutional Law
Könczöl Miklós: Can proxy-votes for under-age citizens contribute to a sustainable democracy?
Lőrincz Viktor: Legal Rules in Connection with Age and Capacity
A kerekasztal beszélgetés meghívott résztvevői:
Takács-Sánta András (ELTE, Kisközösségi Program vezetője)
Deák Éva (Partners Hungary Alapitvány igazgatója)
Jakab András (MTA Jogtudományi Intézet igazgatója)
Molnár Zsolt (Szigetmonostor polgármestere)
Moderátor: Hámori Balázs (Corvinus Egyetem, MTA-SYLFF Alapítvány kurátora)
A Fórum második napján, 2017. szeptember 9-én, a témakör gyakorlati megvalósításait Workshop-on ismerhették meg a résztvevők, a helyszín a Szentendrei szigeten fekvő Szigetmonostor település volt. Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere a horányi gáton üdvözölte a vendégeket, mutatta be faluját.Jelenleg alapvetően meghatározó a helység életében: a Szentendrei sziget Budapest vízellátó bázisa,korábbi történetében pedig a főváros kertészeti, gyümölcs ellátó hátországaként határozták meg. Gazdasági okokból eredően később a szántóföldi növények kerültek előtérbe. A felhagyott művelések helyén jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park és védett erdő terül el. http://dinp.nemzetipark.gov.hu/
A településen 23 régészeti lelőhely található a föld alatt, a vaskortól a középkorig datálva. A névadó monostor sem látható már a felszínen, de emlékeztetőjét most tervezik.Az üdülő-élet az 1800-as évek végétől, az 1900-as években jelent meg a területen. A horányi rész az 1950-es évektől vált ismét divatos pihenőhellyé, egészen a rendszerváltozásig, az utazási lehetőségek megnyílásáig. A lakosság száma ma ismét növekszik, pl. az üdülőkbe beköltözőkkel. A közlekedési nehézségek ellenére vonzó a főváros közelében lévő nyugodt környezet és a sziget-jelleg adta biztonság.
A település vezetése a többféle indíttatású beköltözők és a helyiek integrálásán dolgozik, a többféle (29) bejegyzett civil szervezet (falu-szépészet, sportkör, stb.) támogatása révén. A település mérete nem kedvez a pártpolitikai elkülönülésnek…, érdekképviselet létezik. Az összefogás hatékonysága megmutatkozik az árvizek idején, a vonatkozó szervezés komoly feladat a település vezetésének, bár a fő védvonal állami fejlesztésbe tartozik. A tapasztalatok szerin árvíz a választások évében szokott jönni… A megemelt gát biztonságot sugall, bár a Duna vízszintje évről-évre magasabb. Megosztottságot jelent a kérdés, kell-e a szigetre autós híd, annak minden, közlekedést segítő előnyével, ill. a szigeti nyugalmat felborító forgalmával, tömegek bevonzásával. Hídra végül is szükség van, de csak a helyiek forgalom kiszolgálására, nem lehet megengedni átjáróház-szerű forgalmat, utalt a helyi véleményekre a polgármester.
A vízbázis-védelem behatárolja a helyi lehetőségeket; nem telepíthető intenzív mezőgazdaság, intenzív ipar. településnek egyedi utat kell járnia, a helyi értékek megőrzése és az ehhez kapcsolódó fejlesztések révén,vallja a polgármester. A gondot a bevételek hiánya jelenti. Az önkormányzat a kiutat a gazdálkodás visszatérésében látja. Szerencse, hogy jelenleg a természeti környezet van túlsúlyban az építettel szemben. A sziget egyharmada tartozik közigazgatásilag Szigetmonostorhoz, ezen terület kétharmada védettség alatt áll, ahol a gazdálkodás is korlátozott.
Az ingázásra adott válaszként, helyben kívánnak munkalehetőségeket teremteni. Ehhez a gazdálkodás (termesztett termékek előállítása, csomagolása, értékesítése) és a turisztika (szállás, ellátás) jöhet szóba. A fejlesztések során a régi piactérre rendezvényeket hívnak be, a gát oldalában lévő (hivatalos) Duna-strand már megkapta a megfelelő kiszolgáló eszközöket, infrastruktúrát. Május elejétől szeptember végéig üzemel, a (kiváló) vízminőséget az ANTSZ ellenőrzi.
http://budapestcity.org/01-foldrajz/Horanyi-strand/index-hu.htm
A helyi kistermelők a külsőkkel szemben elsőbbséget élveznek, a helyi rendezvényeken, a „Piros lábas fesztivál”-on ingyenesen jelenhetnek meg termékeikkel.Fel akarják újítani az egykori kofahajók intézményét is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetmonostor
A Fórum programjában a Faluház épületében előadások, gyakorlati beszámolók, ill. műhelymunka zajlott a továbbiakban, tematikus kiscsoportokban helyiek és volt ösztöndíjasok együtt vitatták meg a felvetett kérdéseket.
A Szigetmonostoron megvalósult kezdeményezések gyakorlati példái:
Klímapark projekt (Kovács Attila/Orbán Eszter program-koordinátor) :Korábbi szlovák-magyar projekt-kezdeményezés megvalósult részeként jött létre, bemutatható és azon kívül eső megoldásokkal. Megépült egy tanösvény a Miszcellői tónál, 15-személyes elektromos buszt vásároltak hozzá, beüzemelték a Faluház klímaközpontját, ugyanitt helyi kiállítás és ökopajta nyílt.Látogatók számára bemutatható, autentikus gazdaságokat vontak be a projektbe, pl. a pusztamonostori birkást.A Faluszépészeti Egylet létrehozta a Madár-barát parkot. Kézművesek, iparművészek foglalkozásokat vezetnek fiatalok és felnőttek számára. A célcsoport: budapesti és pest-megyei iskolák, később idős-, és nyugdíjas otthonok.Szemlélet-formáló ismereteket, helyi értékeket kívánnak terjeszteni, a program-csomagok az érdekeltek bevonásával készülnek, a személyes találkozások, a hitelesség hangsúlyozásával, igényesen, rugalmasan. Sport lehetőségek: lovaglás, kenuzás, íjászat.
Kihívások:szakemberek számának bővítése (telepi vezető, biológus, geológus), új szolgáltatók bevonása, célcsoportok szélesítése, fenntartó személyek motiválása, betartható együttműködési megállapodások létrehozása.
http://www.szigetmonostor.hu/index.php/turizmus/klimapark/1067-kedves-szulo-pedagoguskollega-kedves-
A zöldturizmus lehetőségei (D. Bikfalvi Móni)
A vízitúrás, lovaglás és íjászati programok kézenfekvőek. Honlap jött létre az összes vonatkozó szolgáltató összehozására. A turizmus, kedvező hatásai mellett, negatív hozadékkal is bír, a hely mindenképpen megváltozik. A sziget és Szigetmonostor nem bír el egy bizonyos számú turistánál többet. Meg kell találni azt az egyensúlyt, amikor még profitálunk a turisták jöveteléből, akik munkahelyet teremtenek, hasznot hoznak, de még nem teszik tönkre azt az élményt, ami miatt idejönnek.
A fővárosból könnyen ide lehet jutni, de Szentendre példája óvatosságra int; a látogatók egy napra mennek oda, nem alszanak ott. Rosszabb esetben nem is fogyasztanak ott, szemetelnek, letarolják a várost. Ez a sziget nem bírna el pl. egy kalandparkot, de ezt a vízbázis védelme sem engedné. Ilyen értelemben ez a sziget egy zempléni zsákfaluhoz hasonlítható, többnapos időtöltésre, természet-közeli programokra viszont kedvező lehetőségeket nyújt. A 2018-19-ben zajló EuroVelo kerékpáros programok erre fognak vezetni, ez pozitív módon lecsökkentheti még a belső szigeti autós forgalmat is… https://hu.wikipedia.org/wiki/EuroVelo
A szolgáltatásokat tekintve; a helyi éttermek minden szinten el tudják látni a vendégeket, a helyi szálláslehetőségek úgyszintén, bár a spektrumon még lehetne javítani. Jellemzően, minden szolgáltató mellékállásban működik, mivel a szezonális igények nem biztosítanak állandó stabil bevételt. A hajdani állapotokhoz képest mégis kedvező a változás, hiszen minden héten van valamilyen megmozdulás, rendezvény, fesztivál.
Gondok: A civil szervezetek nagy száma azt mutatja, hogy „mindenki a saját szervezetében” szeretné elérni az általa kívánatosnak tartott célokat, bár nagyon szép együttműködési példák is vannak, pl. a helyi kézművesek termék-bemutatója alkalmával. Nagyon sokféle ember lakik itt, sokféle érdekkel.Megosztja a közösséget az utak aszfaltozása, vagy annak mellőzése is. Cél lehet az egyéni látogatók gondozása, nem csak a csoportoké, az ismételt látogatás ösztönzése, hatékony szlogen és új szolgáltatók megtalálása, a szezon meghosszabbítása.
Biokert Szigetmonostor, Tudatos Vásárlói Közösség (Pető Áron Miklós)
A termelői piacok lerövidítik az ellátási láncot, így a fogyasztókat és a termelőket rövid úton tudják összekapcsolni. Ebben a térben a bizalom könnyen kiépíthető a face-to-face marketing révén. A termelői boltok olcsóbbak, s törvényi szabályzás biztosítja az ÁFA mellőzését. A kertészmérnök gazdasága a sziget északi részén működik, s 2005. óta bio-, 2011. óta pedig közösség által támogatott gazdálkodást folytat. A francia eredetű rendszer lényege; a fogyasztó finanszírozza a termelő teljes gazdálkodását, éves, mindenre kiterjedő szerződés alapján. Minden család azonos összeget fizet, s azonos ellentételt kap cserébe. Ha jó a termés, akkor sokat kap a megrendelő, ha rossz, keveset. Az érdekek azonosak.
A bio-piacokon sok visszaéléssel lehet találkozni, itt viszont nincs szükség piacra. Minden terméknek meg van a gazdája, már vetéskor. Ebben a részes rendszerben nagy a felelősség, s a bizalom első helyen szerepel.A rendszerek résztvevői közösségi helyeken, átadó pontokon adják át a termékeket. A fogyasztók a lerakott zöldségekből állítják össze saját csomagjukat adott időben, nálunk a gond a helyek felügyelőinek hozzáállásával van…Az előadó fontosnak tartja, hogy a gazdálkodásban ne alakuljon ki semmiféle függőség külső támogatástól, csak a fogyasztóktól.
Gond: Franciaországban nagyon gyorsan szaporodott az ilyen gazdaságok száma, nálunk pedig nagyon nehezen.A hazai alkalmazók gyakran eltérnek az eredeti elvektől, s ez gyakran működésképtelenné teszi a rendszert.
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/igy-szervezz-bevasarlo-kozosseget
Helyiek Szigetmonostorért: Faluszépészeti Egylet (Herrer Caesarné elnök); Kék Hullám Egyesület (Horváth Márta)
Az előadások után témakörök mentén zajlott helyiek és volt ösztöndíjasok közös gondolkodása
a felvetett kérdésekről:
Kitörési pont lehet-e a turizmus?
Ökológia vs. Infrastruktúra - megőrizni, vagy elérhetővé tenni?
Helyi gazdálkodók alapkérdése: meg lehet-e élni helyben?
Helyi értékek felmutatása, helyiek a helyért.
A rendezvény formai részének végeztével az összegyűltek a Madárbarát parkban a jövőbeni együttműködés szimbólumaként „SYLFF-fát”, egy fiatal virágos kőrist (Fraxinus ornus) ültettek el.
Harmat Lajos
