Hírek, információk politika mentesen Magyarországról és a nagyvilágból.

euroastra internet magazin

Gondolatok a kávéról

2017. szeptember 13. - enigma.enigmaticus

1aa.jpgÉletemben először harmincéves koromban ittam feketekávét. Második munkahelyemre belépve kollégáim felvilágosítottak, hogy itt mindenki szereti a kávét, felváltva hozzuk otthonról az alapanyagot, cukrot, tejszínt. Kávéfőzőnk van, így színesítjük napi robotunkat néhány csésze kávé elfogyasztásával. Babkávéból főzzük. Nem pótkávéból, természetesen.

   Abban időben háromféle kávét lehetett vásárolni.  I., II. és III. osztályút, zöld, barna és piros csomagolásban. Márkajelzés nélkül, csak némileg eltérő áron. Ezek a kávék csúnyácska pörköletlen szemes kávék voltak. Hazavittük, megpörköltük, megdaráltuk. Valóságos művészei voltunk a nyers kávé fogyasztható élvezeti cikké való átalakításához. Nem kellett hozzá más, csak egy villanyrezsó, kézi fogantyúval ellátott pörkölő, végül egy kávédaráló. Ez utóbbi lehetett kézi, vagy motoros. Bizony, így éltünk Pannóniában a pártállam vasmarkában. Fogalmunk sem volt róla, hogy pár száz kilométerre arrébb vákuumcsomagolású, őrölt, pörkölt kávét vásárol mindenki széles választékban.

   A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több ősi legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha  kecskéi piros bogyókat legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes ital lesz belőle. A másik történet szerint egy arab orvos a kávét orvosságként használta és ő jegyezte fel Al-Haiwi (A kontinens) című könyvében. A harmadik feltételezés szerint Avicenna, középkori muszlim filozófus ugyancsak gyógyszerként használta. Ami biztos, a kávét először a  XV. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi (többvallású) szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára szinte az egész világon.

   A magyar szájhagyományban a „fekete leves" kifejezés a XVII. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.

   Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven, ma már kávéház-láncként működik Olaszországban. A kávéházban kávéfőzésre és felszolgálásra szakosodott személy a barista. (A Barátok közt c. televíziós filmsorozatban is használták ezt a kifejezést.) A török lakosság által lakott, az Osztrák-Magyar Monarchiához, majd Magyarországhoz, később Romániához tartozó Ada Kaleh szigeten (Jókai Mór „Az arany ember c. regényének helyszíne) hagyományos török kávézók működtek, ahol helyben pörkölték és forró homokban főzték az illatos, erős kávét. Ezek a kávézók idegenforgalmi látványosak voltak.

   A magyar cégek évente 30 ezer tonna (!) kávét importálnak. Kedves egészségünkre!

Láng Róbert

A bejegyzés trackback címe:

http://euroastra.blog.hu/api/trackback/id/tr612824430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.